Random sületlenség

A bejegyzések megritkulásából a kedves olvasó rájöhetett, hogy az előzőekben említett állás összejött. Bár munka közben néha eszembe jut, hogy lehet inkább éhezni kéne...
Na mindegy.

Azért ott is termelődnek ám vicces dolgok. Itt és most pár gyöngyszem a teljesség igénye nélkül:

"Annyira jobbos vagyok, hogy, ha levágnák a fitymám, egész egyszerűen visszanöveszteném"

"A zöldség csak arra jó, hogy megtámassza a billegő állati tetemet a tányéron"

"Onnan tudod, hogy valódi sulis/munkahelyi menzás kaját ettél, hogy kaja után nézed meg a menün, hogy valójában mi is volt az amit az imént elfogyasztottál."

Álláskeresés

Előzmény: Voltam állást hajkurászni egy húsipari cégnél, és mentorommal közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy beosztástól függetlenül jó lesz öltönyben menni az állásinterjúra.
 Eredmény:

 
Egyébként a jelentkezés jól halad, köszönöm kérdésetek, nagyon aranyosak vagytok, ha minden jól megy jövőhéten már munkába is állhatok.

I dare you! I double dare you!

És nem ünnep az ünnep igazán fájdalmas viccek nélkül.

Hmmm...

"jááááj, bárcsak oly hetyke bajszom lehetne, mint anyósomnak"

Igen.
Azt hiszem megvan a hét mondata pedig még csak szerda van! Köszönöm Zoltán :D

In memoriam MAMF [PART I.]

     Pár napja arra keltem, hogy még mindig rettenetesen meg vagyok fázva, a torokfájástól aludni sem tudok rendesen, és belém nyilallott a felismerés. Mi történik, ha nincs tovább, ha holnap meghalok (rám zuhan egy metró, elgázol egy tengeralattjáró)? Elmúlok, s életem egyik fő műve, az egyik legfőbb, leg-meghatározóbb mozzanata papírra vetetlen marad? Ezt sajnos nem engedhetem meg! Így azonnal neki is ültem, hogy ezt a hatalmas hiányosságot bepótoljam, hogy ezt a gigászi rést, amely a könnyű-irodalom sokat látott, harcedzett, ám mégis még mindig elszomorító folytonossági hiányokat mutató szövedékén tátong, végérvényesen befoltozzam.

Ezt a művet teljes egészében az élet (az alkohollal vígan karöltve) írta, jómagam csak szavakba foglaltam. Tehát az alábbiakban teljes egészében igaz történetet olvashatunk, száz százalékig valódi szereplőkkel. Nevüket azért hozom nyilvánosságra, mert bár eredetileg (egy-két kivétellel) tényleg így hívják őket, eme anyakönyvi elnevezést lényegében már csak az édesanyjuk használja. Vagy már ő sem. Meg amúgy is lesz*rják. Elnézésüket kérem, ha néhol vulgáris, profán, vagy visszataszító leszek, csak ott szorítkozom ilyesmire, ahol a történeti hitelesség megköveteli.

De a továbbiakban beszéljen helyettem a "mű".

Zöld-lakás

- Rezsi?
- Hát, eddig olyan távfűtés volt, amit nem lehetett letekerni, így huszonezrekért fűtöttük az utcát, de most a felújítás után van eegy fasza környezetkímélő megújuló és főleg olcsó fűtésrendszere a lakásnak.
- ??
- Szomszédok.
- ???
- Mióta fel van szerelve az egyedi fűtés le van tekerve nullára, mégsem ment még 23 fok alá a hőmérséklet. Szerintünk a szomszédoktól jön át a meleg.
- lol

(archív beszélgetés)

My little Panel

Tömbház is magic...

Az iratmegsemmisítő!

Ez a párbeszéd nővérem irodája előtt zajlott le még pár éve. Beugrottam érte, hogy segítsek pakolni, aztán engem is, mint minden gyermeket magával ragadott az iratmegsemmisítő varázsa.

:(

-Srácok kérhetek kölcsön egy kis rizst?
-Nah, mi jót főzöl?
-Rizst...

(munkanélkülinek lenni szívás)

Fejtörő

Kis fejtörő így hétfőre.

<<< Katt ide

Ulánbátori félédes

Tegnap borozgatás közben felmerült bennem a kérdés:
A kumiszt nevezhetjük "Kancás Bor"-nak?

Trojan Rabbit

Nah, a mai nap megkoronázása-képp hazafele úton majdnem headshot-ot kaptam egy nyúltól :D

Csak láttam valami fehéres-szürkét kivágódni a bokorból, centikre húzott el a fejem mellett... Utána világítok, vazzeg egy nyúl...
Majdnem leölt az állat :D

Könyv!

Megkezdődött a
Nagy Éves Könyvszavazás

Minek keretében az oldal jobb szélén szavazhatnak azon szakirodalmi műre amit idén karácsonykor a fa alá kívánnak. A szavazás adatai a következő lépést jelenthetik kicsiny, de annál lelkesebb tudós-csapatunkat az évtized leggrandiózusabb, legkorszakalkotóbb szociológiai áttöréséhez.

Őszinteségüket az ő nevükben is előre köszönöm.

És ha ez nem lenne így is elég, boldog nőnapot kívánnék minden kedves nő, és önmagát nőnek tartó olvasónknak.

Az otthon muzsikái...

Szeged szereti a lakóit!

Ma reggel már egy flexet is beüzemeltek valahol a környéken, hogy otthonosabban érezzem magam.
:)

(képünk csupán illusztráció)

Az a pillanat.

Mindenki ismeri azt az érzést, amikor valami megható/romantikus pillanatnak kellene jönnie, akár filmben, akár a való életben, és erre előfurakodik valami kegyetlenül tapló gondolat foszlány agyunk rejtett zugaiból, és kíméletlenül porba sújtja ezen pillanat minden jelentőségét, és báját.

Itt kezdődik egy blog. Úgybiz.

Íme.

Az ok? Elegendő sületlenségem gyülemlett fel az évek folyamán, az internet különböző pontjain, hogy már ilyen formában is érdemes legyen összpontosítani, megörökíteni az utókor számára. Egyesek szerint. Ezen egyeseket kell majd felelősségre vonni mind amiatt, ami itt majd végbemegy.
A forma és a színvonal változó. A szerző az élet, valamint én. Ha valahol már találkoztál az itt megjelenő dolgokkal az a véletlen, vagy annak a műve, hogy az elkövető ugyanúgy én voltam, csak máshol.

Puszi mindenkinek előre is. Ennyi.